A családi lexikonnal - a borsódi vonalat el?térbe helyezve - betekintést nyerhetnek ?seink életébe. Az oldal tartalmából adódóan folyamatos b?vítés alatt áll.

borsódi Latinovits Ben?
Megyei f?jegyz?, Latinovits Miklós f?szolgabíró és országgy?lési követ fia (a család a XVIII. század elején jött Bács megyébe és Baján telepedett le, 1719. szeptember. 23. napján magyar nemességet nyert); 1811. els? aljegyz? lett és e hivatalát 1838-ig megtartotta. Meghalt 1872. december. 24. napján Baján 87 éves korában.

borsódi Latinovits Dániel
1848. ?szét?l a Zomborban alakult 34. honvéd zászlóalj katonája. 1849. januárjától résztvesz a fels?-tiszai harcokban, ?rmesterré léptetik el?. Május 11. (15.) hadnagy az alakuló 93. zászlóaljnál.

borsódi Latinovits Elek
1848. szeptember 1. napja után beáll a magyar kormány alá rendelt I. Császári huszárezredhez, részt vesz a szerb felkel?k elleni harcokban. Októberben ezredével csatlakozik a honvéd sereghez. Alakulatával továbbra is a Délvidéken, 1849. tavaszán és nyarán a f?hadszintéren az I. hadtest kötelékében harcol. 1848. november (december 1.) hadnagy, 1849. január 30. (1.) f?hadnagy. Június 3. napján a katonai érdemjel 3. osztályára terjesztik fel.

borsódi Latinovits Gábor
Prépostkanonok és cz. püspök, országgy?lési képvisel?, Latinovits Miksa szolgabíró fia, született 1825. március 14. napján Baján; a gimnáziumot Kalocsán és Baján végezte, a bölcseletet Egerben, a teologiát Kalocsán hallgatta, 1848-ban áldozópappá szenteltetett, másfél évig Dentován volt segédlelkész, 1850. Borsod, 1856-64. Vaskut lelkésze. 1864-ben bajai plébános lett. 1866-ban a szent Istvánról cz. tiszake?ii préposttá neveztetett ki. 1878-ban kalocsai székesegyházi kanonok lett; ugyanez évben Baja város megválasztotta országgy?lési képvisel?jévé; azontúl is három országgy?lésen képviselte e várost szabadelv? programmal 1893-ig. Meghalt 1897. május. 8. napján Budapesten, hova betegen jött Kalocsáról és Abbaziába akart menni üdülésre.

borsódi Latinovits Géza
Országgy?lési képvisel?, Latinovits Illés táblabíró, ki katymári kastélyában 14.000 kötetb?l álló könyvtárt létesített, és borsódi Latinovits Judith fia, született 1863-ban Pesten; középiskoláit a bajai királyi katolikus gimnáziumban végezte; érettségit a budapesti V. kerületi gimnáziumban tett. A jogi tanulmányokat Bécsben, kés?bb Budapesten hallgatta. 1880-ban mint egyéves önkéntes Budapesten szolgált a császári és királyi 4. számú huszárezrednél; a tiszti vizsga letétele után tartalékos tisztté neveztetett ki. Bács megye tiszteletbeli f?jegyz?je; a Bács-Bodrog vármegyei történelmi társulatnak, melyet újjászervezett, alelnöke; a vármegye kerületén folytatott régészeti kutatásokat személyesen vezeti szép eredménnyel. A vörös-kereszt egyletnél tett kiváló szolgálataiért Lajos Viktor f?herceg f?megbízott helyettessé nevezte ki és hadjárat esetén szolgálattételre adjutánsnak maga mellé rendelte. 1890-ben megkezdte külföldi nagy utazásait; beutazta Német-, Olasz-, Francia-, Angol- és Oroszországot, Svédországot és Norvégiát, a Balkán államokat, továbbá Algériát, Törökországot, Szíriát, Palesztinát, Ceylon szigetét és egész Britt-Indiát. A magyar földrajzi társulatban felolvasást tartott indiai útjáról. Hazatérve 1897-ben Bács város megválasztotta országgy?lési képvisel?vé. 1899-ben a Latinovics-család levéltárát örök meg?rzés végett a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezte el.

borsódi Latinovits János
1848. november 3. napján hadfi lesz a 39/1. gyalogezredben. Altiszt, 1849. február (1.) hadnagy, július 25. (június 2.) f?hadnagy alakulatánál (a 114. honvéd zászlóaljban) a II. hadtestnél Komárom feladásáig, 3. osztályú érdemjelet kapott.

borsódi Latinovits Lázár
1848. nyarán hadfi lesz a magyar kormány alá rendelt 3. Ferdinánd huszárezredben. A Délvidéken harcol, ?sszel alakulatával csatlakozik a honvéd sereghez. 1849. január 9. (1.) hadnagy, március (január 16.) f?hadnagy ezredénél. Vácnál (április 10.) megsebesül. Április 18. napján a katonai érdemjel 3. osztályával tüntetik ki. Ezredével a III. hadtest kötelékében Világosnál teszi le a fegyvert.

borsódi Latinovits Mihály
A szabadságharcban a 3. Ferdinánd huszárezredben szolgál. ?rmester. 1849. március (január 16.) hadnagy. Világosnál teszi le a fegyvert.

borsódi Latinovits Sándor
1848. ?szén beáll a honvéd sereghez csatlakozó Don Miguel gyalogezred 2. zászlóaljához. A Délvidéki harcok során ?rmesterré léptetik el?. 1849. május 11. (15.) hadnagy a szervez?d? 94. zászlóaljnál.

borsódi Latinovits Szaniszló
Városi tanácsos, Latinovits Vincze királyi f?ügyész és országgy?lési képvisel? fia, született 1870. decemberében Borsodon; középiskoláit Kalocsán végezte, hol a magyar nyelv és irodalom tanárának Rosty Kálmánnak buzdítására versírással kezdett foglalkozni. Az érettségi vizsga letétele után a kalocsai nagyobb papnevel? intézetbe lépett; itt a 60-as években alakult egyházirodalmi iskolának, a szt. Ágoston-egyletnek buzgó tagja volt és vallásos költeményeivel Haynald bibornok figyelmét is magára vonta s több ízben díjakat nyert az egylett?l. 1888-ban a papi pályától megvált és Budapesten a jogot hallgatta; majd a közjegyz?i pályára lépett és a szigorlatot letevén, Bács megye több községében mint segéd-, kés?bb helyettes jegyz? m?ködött. Kés?bb Zombor város tanácsnoka lett.

borsódi Latinovits Vincze
Országgy?lési képvisel? és királyi f?ügyész, Latinovits Szaniszló és Gábry Flóra fia; a jogot elvégezvén, 1848. elott Bács megyénél viselt hivatalt; a szabadságharc alatt fegyverrel szolgálta a nemzeti ügyet; az abszolút uralom idején hosszabb fogságot szenvedett. Négy ízben, 1861., 1865., 1869. és 1867-ben országgy?lési képvisel? volt. Bács megye 1861. február 7. közgy?lésén ? indítványozta a nevezetes feliratot a királyhoz, mely szerint a megye szorosan ragaszkodik az 1848. törvénycikkhez. Meghalt 1886. január 19. napján Baján 63. évében.

katymári dr. Latinovits János
1897-ben született Budapesten. Tanulmányokat Budapesten, Zürichben és Cambridgeban folytatott. Budapesten doktorált. Doktorátusa után külügyi szolgálatba lépett, amelyt?l, mint szövetségi attasé vált meg. Beszélte a legtöbb világnyelvet, s külföldi tanulmányútjai során többször járt Kínában, Japánban, Ausztráliában, Afrikában és Amerikában. A máltai lovagrend kitüntetett tagja. Tevékenyen részt vett a vármegye társadalmi és politikai életében, éppen ezért Bács megye törvényhatósága az örökös megyebizottsági tagsággal tisztelte meg. 1933 óta Bács megye fels?házi követe. 1937. november 6-tól pedig Bács megye új f?ispánja.

katymári Latinovits Zoltán
Latinovits Zoltán (Budapest, 1931. szeptember 9. - Balatonszemes, 1976. június 4.): színész, Jászai-díjas (1966), Balázs Béla-díjas (1970), érdemes m?vész (1975) . Az új magyar színjátszás és versmondás kiemelked? egyénisége. A József Attila Gimnáziumban érettségizett (1949). Asztalostanuló lett, majd betanított munkásként hídépítésen dolgozott. Közben tagja volt a Magyar Állami Vasutak Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) öntevékeny színjátszókörének 1952-tól 1956-ig. A Budapesti M?szaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett oklevelet (1956). Egyetemi tanulmányai alatt is színészi hivatására készült, Galamb Sándor és Lehotay Árpád tanítványa volt. Segédszínésznek ment a debreceni Csokonai Színházba (1956), rendkívüli tehetségével hamarosan kit?nt. Miskolcon már a társulat vezet? színésze. Vidéki szereplése idején felt?nt Kohout: Ilyen nagy szerelem cím?. darabjában, továbbá mint Ruy Blas és mint Rómeó. A Vígszínház (1962-1966), majd a Thália Színház tagja (1966-1968). Az 1968-as évadban csak szerepekre szerz?dött, 1969-tól 1971-ig ismét a Vígszínház tagja. 1971 ?szén a veszprémi Pet?fi Színházban színész és rendez?, valamint számos filmben szerepelt.