A Magyar Országos Levéltár ?rizetében lév? Királyi Könyvek (latinul Libri Regii) a királyi kancellárián vezetett másolati könyvek voltak, melyekbe a király nevében kiadott jelent?sebb okiratokat bemásolták, feljegyezték. Jelent?s okiratnak min?sültek az állandó érvény?, gyökeres jogokat, kiváltságokat biztosító, úgynevezett királyi kegyelmi tényekr?l készült oklevelek. Az oklevelek tárgya sokféle: birtok, ingatlan adományozása, az egyén társadalmi helyzetét örökl?d?en befolyásoló kiváltságok (nemesi, f?nemesi rang, magyar honosság) adományozása vagy olykor az azoktól való megfosztás; cím, méltóság (f?ispánság, f?méltóság, királyi tanácsosság, f?papi állás) adományozása, testületek (vármegyék, városok, mez?városok, községek, egyházi testületek) részére adott kiváltságok. A községek, mez?városok részére adott vásártartási jog, adó- és vámmentesség, valamint testületi kiváltságok: céhlevelek, társasági alapszabályok írásba foglalása szintén megtalálható a Királyi Könyvekben. Nagy számban találhatók bennük a különböz? magánokiratban foglalt ügyek (ingatlan adásvétele, ajándékozása, végrendelkezés, örökbefogadás) érvényességéhez szükséges királyi jóváhagyások, jogi ügyekkel (perhalasztás, megkegyelmezés, házassági engedély, stb.) kapcsolatos iratok, ipari és kereskedelmi szabadalmak engedélyezése, elvi jelent?ség? döntések. Hiányosságok is tapasztalhatók a kötetekben: a bejegyzések id?rendje laza, a nemesítési ügyek pedig - a f?nemesi cím adományozása és a honfiúsítások kivételével - 1690 el?tt egyáltalán nem lettek bejegyezve, és csak 1718 után váltak rendszeressé a kötetekben az ilyen jelleg? bejegyzések. A bejegyzések hiányosságai nemcsak a nemesítések területén mutatkoznak. Nem állítható ugyanis, hogy a kancellárián kiadott összes oklevelet feljegyezték a kötetekbe. A bemásolás feltételei a 16-17. században nem ismertek, de a 18. században el?írt szabályzat szerint a bejegyzésekért bizonyos taksát kellett fizetnie az oklevelet elnyer? adományosnak.

A magyar udvari kancellárián, Bécsben 1527 és 1848 (1867) között vezetett királyi könyvek hatvanhét kötetb?l álló sorozata három és fél évszázad fontos tényeit rögzíti. (Az erdélyi udvari kancellárián, ugyancsak Bécsben, 1690-t?l 1867-ig vezetett királyi könyvek köteteinek száma tizenhat.) Már keletkezésük idején is fontos gyakorlati szempont volt a kötetek adatainak visszakereshet?sége, ezért a 18. század elején visszamen?leg is mindegyik kötethez bet?rendes név- és tárgymutatót szerkesztettek a kancellárián. A kés?bbiekben készültek tematikus mutatók is a kötetekben foglalt bizonyos bejegyzésekhez. A magyar és erdélyi kancelláriák levéltárait 1872-ben szállították Bécsb?l Budapestre. A Királyi Könyvek azonban Bécsben, a Felség személye körüli minisztériumnál maradtak, és csak hosszas tárgyalások után, huszonkét év elteltével kerültek az Országos Levéltár ?rizetébe azzal a feltétellel, hogy a bennük foglalt nemességi ügyekr?l a Felség személye körüli minisztérium számára név- és tárgymutató készüljön. 1895-ben a jegyzék könyvalakban is megjelent: A Királyi Könyvek. Jegyzéke a bennük foglalt nemesség, czím, czímer, el?név és honosság adományozásoknak, 1527-1867. A M. Kir. Orsz. Levéltár felügyelete alatt összeállították Dr. Illéssy János és Pettkó Béla. Budapest. 1895. Más tematikus jegyzékek is készültek a könyvekr?l: Vásárszabadalmak jegyzéke. A Királyi Könyvekb?l összeállította Dr. Illéssy János. Budapest, "Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, 1900. 26 l. Községi kiváltságlevelek jegyzéke. A Királyi Könyvekb?l összeállította Dr. Illéssy János, Budapest, "Pátria" Irodalmi Vállalat Részvénytársaság Nyomdája, 1898. 41 l.

A Latinovits családra vonatkozó lappéldányok: